Milyen férgek másznak át a szájukon


Truhelka Cziriltől, fordította Paraziták emberi kezelés Lajos.

Doom (sorozat)

A tartományok megszállásáig az állam ugyan megkövetelte a lakosságtól a rája rótt kötelezettségek pontos teljesítését, de egyébként nem törődött életük folyásával, sem anyagi és szellemi érdekeik ápolásával. Így aztán érthető, hogy a nép némely félre eső vidékeken egész a legujabb időkig épen úgy élt és gondolkozott, mint öt-hatszáz évvel ezelőtt.

A néplélek némely őseredeti nyilvánúlásai ilyenformán majdnem teljes épségükben maradhattak egészen a jelen korig, és a népvizsgáló, a ki a délszlávokat tanúlmányozni óhajtja, jobb kutatási terűletet keresve sem találhatna, mint Boszniában és Herczegovinában. A nép élete itt mindenütt a legtisztább őseredetiségében tárúl eléje, s a hol kivűlről való hatások mutatkoznak, ott is igen könnyű az milyen férgek másznak át a szájukon a későbbitől megkülönböztetni.

Ha a természet szűkmarkú volt azon határok kijelölésében, a melyek közt a boszniai föld népének élete lefoly, annál bőkezűbben megáldotta e népet szellemi tulajdonokkal. Mindenekelőtt csodálatosan élénk fölfogást adott neki.

  1. Doom (sorozat) – Wikipédia
  2. Helminták kezelése időskorban
  3. Hogyan lehet kideríteni hogy galandféreg
  4. Kertész István: Bab
  5. Az aszcariasis átvihető
  6.  Но… но это невозможно! - У немца перехватило дыхание.
  7. Férgek kezelése az emberekben vélemények

Az egyén gyermekkorától fogva önmagára levén szorúlva, a gyakorlatból tanúlja meg környezetét ismerni, megérteni és megitélni. Igaz, hogy megismerő tehetsége a hagyományos, őseitől öröklött gondolatkörre szorítkozik, de akkor is tökéletesen beválik, a mikor e szűk határokon kivűl teszik próbára, mint az utóbbi két évtized iskolázásának eredményei tanúsítják.

Kitűnő fölfogása mellé a bosnyák egy másik, nem kevésbbé becses adományt nyert a természettől: szabatos, észszerű kifejezésmódot, melyet az irodalom is mintaszerűnek ismer és fogad el. Gondolatainak kifejezésében a szórend és hangsuly is mindig a legtökéletesebben egybevág a lélekállapottal, a melynek tolmácsa.

Nincs kukac a maszkban

A nép lelkűletét első sorban természetes egyszerűség, továbbá határozott igazság- jog- és önérzet jellemzi. Az igazságérzet szép tulajdonsága, mely úgy az egyeseket, mint az egész népet kitűnteti, annyira általános, hogy a tősgyökeres bosnyák más emberben sem egykönnyen tesz föl hamisságot.

Másik, nem kevésbbé kiváló tulajdonsága e népnek a becsűletérzés. A férfi, a nő és a család becsűletét drága kincs gyanánt őrzik, a melyhez senki ne merjen nyúlni.

Pistol: Ez a fegyver mindig adva van a játékos számára. Shotgun: Egy csövű vadászpuska.

Ha e népnek módjában lett volna e jó tulajdonai mellett a tetterőt is azokkal aránylagosan fejleszteni, kétségtelenűl jóval magasabb műveltségi fokra emelkedett volna, mint a milyenen az E tetterő azonban évszázadokon át igába volt hajtva, s a népnek bele kellett törődnie abba, hogy idegen önkénynek engedelmeskedjék; s minthogy természeténél fogva szelíd lelkű, a sorscsapások sulya alatt békén tűrővé lett s megtanúlta érzelmeit magába fojtani.

Néha ugyan ennek a békességes tűrésnek is vége szakadt, s olyankor ama zendűlések viharában szerzett magának elégtételt a nép bősz haragja, a melyek annyiszor és oly mélyen fölkorbácsolták az ország nyugalmát. Miként a tettereje, úgy szunyadt hosszú időkön át a nép munkakedve is. Négy évszázadon át igában görnyedve csak azért dolgozott a nép, hogy urai élvezzék a munkája gyümölcsét, míg magának be kellett érnie azzal a darab száraz kenyérrel, a mit meghagytak neki.

Ily körűlmények között nem csoda, ha a paraszt épen csak annyit dolgozott, a mennyivel a földesurát kielégíthette s e mellett a maga szűk élelmét megszerezhette.

A mióta azonban e körűlmények megváltoztak s a lakosság a maga hasznára dolgozhatik, a gyomorhurut parazita békében élvezheti s nemcsak szereznie, de a szerzettet megtakarítania is módjában van: azóta a nép munkakedve is sokkal serényebb.

a szalmonella féreg

Napkeltétől napszálltáig fáradhatatlanúl sürög ki-ki a munkában és csodálatos kitartást tanúsít. Hogy e munkakedvet fölébresztette, az eléggé meg sem becsűlhető érdeme az új rendnek.

Bélférgek, bélférgesség

Nemzetség, atyafiság és házközösség. A vérrokonság kötelékével egybefűzött több család még milyen férgek másznak át a szájukon középkor óta egy-egy nemzetséget pleme alkot, a melynek tagjai plemenići, suplemenići nevet viselnek.

A nemzetséghez tartozóság plemstvo eszméjét mindenha nagyra becsűlték s az az egyes családokat szoros összetartásra kötelezte. De a mily bensőségesnek tetszhetik e törzsszerkezeti élet a külső szemlélőnek, ép oly kárhozatossá is válhatott, ha az egyes nemzetségek, vagy az azokon belűl alakúlt atyafiságok bratstva érdekei egymással összeütköztek.

Ilyenkor bevált a szokásmondás, hogy: Zlo junaku u bratstvu nejaku! Jaj a gyönge atyafisággal bíró hősnek! A pleme kivált a középkorban állott nagy tiszteletben, s ha a királyok nem is, de a hagyomány törvényesítette és a nyugateurópai nemességgel körűlbelűl egy értelműnek vette.

Plemenit gospodin nemzetes úr volt a legmagasb czim, a mit a királynak adtak, s plemenstvo vi nemességed a kiválóan előkelő nemesek megszólítása, és az ilyenek örökjogon bírt jószága plemenita baština nemzetségi birtokplemenita zemlja vagy plemenito nemzetségi föld nevet viselt. Oly esetekről is tudunk, a melyekben szülőföldjüktől távol eltemetett hősöknek a nemzetségük birtokán legalább emléket állítottak.

Így a Brankovicsoknak. A nemzetségek eredetét déli Herczegovina gör. Az ilyen nemzetséghez tartozás a valamivel enyhébb egyházi fölfogás mellett is áthághatatlan milyen férgek másznak át a szájukon akadály a közvélemény szerint és csak úgy lehetett elhárítani, ha a törzs egy része más védőszentet választva magának, új nemzetséggé ágazott el.

A mohamedánoknál is megmaradt ez a törzsszerkezet egészen a jelenkorig. Mikor az oszmánok az országot elfoglalták, számos bosnyák nemzetség tért át az iszlámra, s ezek új hitükön is megtartották a régi nevüket, csakhogy azóta bégeknek nevezték magukat. Ezek a boszniai bég-családok igen büszkék a származásukra, s a mohamedán keleten ők az egyetlen példái az örökölhető születési nemességnek. Az egy-egy törzshöz tartozóság következménye volt, hogy az egyes a közösség tagja lévén, szükség esetén annak segítségéhez folyamodhatott, s abban erős támaszra is talált.

Egyes nemzetségek idő haladtával atyafiságokra bratstva oszlottak, a melyeknek tagjai közös családi névvel különböztettek meg magukat. Ezek az atyafiságok kivándorlás, vagy a fő nemzetségtől való elszakadás útján keletkeztek, s a hozzátartozóik és ivadékaik az ilyen különvált atyafiság alapítójától kapták nevüket. Minthogy egy-egy nemzetség tagjai eredetileg közös nevet s egyéni megkülönböztetés végett még egy mellék- vagy sokszor csak csúfnevet viseltek, ebből könnyen érthető, hogy az ilyen atyafiságok többnyire afféle mellékneveket kaptak, a melyek mellett az eredeti nemzetségnév lassanként egészen háttérbe szorúlt.

A mint az atyafiságok idő haladtával megint nagyon kiterjedtek, ismét egyes házközösségekbe tagolódtak. A plemstvo és bratstvo fogalmai, a melyek a délszlávok társadalmi és állami szervezetének az elemei, idő haladtával sokat veszítettek eredeti határozottságukból, de mint ősrégi intézmények, jóllehet ma már minden gyakorlati következmény nélkül, még élnek Herczegovina déli kerűleteiben, míg Boszniában már csak az emlékük van meg.

Nagyobb épségben maradtak azonban a házközösségek, melyeket az egyes családok alkotnak. Az ősi patriarkális életmóddal járt, hogy egyes családok, a míg csak lehetett, szorosabb egyűvé tartozásban maradtak.

A görög keleti krsno-ime ünnep.

távolítsa el a parazitákat a szervekből

Ajdukiewicz Zsigmondtól A házközösségek mindenike magában zárt egység s gyakran több nemzedéket és a család oldalágait egyesítik egy állati parazita organizmus alatt. Valamennyit a ház feje, a starješina vagy domačiu a legöregebb, a háziúr majdnem korlátlan hatalommal kormányozza.

Az a bőr alatti féreg kezelése emberben nagy háznép, mely a zadruga egyesűletvagy velika kuća nagy ház jellemző nevét viseli és gyakran mintegy ötven tagot is számlált, csak akkor boldogúlhatott, ha a parancsolónak és az engedelmeskedőknek a jogköre szabatosan meg volt állapítva s mindenki híven megállta a maga helyét.

Az ifjabbak az öregebbeknek, a nők a férfiaknak és valamennyien a legidősb, a starješina iránt engedelmességgel tartoztak. A starješina mellett a ćoban-baša a csordák és nyájak feje áll, ki az összes marhaállományra visel gondot.

Hová gondol? Eze menyecske maga vigyáz rá Mert én - tuggya maga - nem szoktam sokat teketóriázni. Az öregasszonynak elfagyott a mosolygás az arcán.

A marha eladását és vásárlását is ő intézi a családfővel való előzetes megállapodás alapján, s a pásztorokat ő tartja rendben. A míg Boszniában járhatóbb kocsiútak és vaspályák nem voltak, addig a házközösségnek még egy tekintélyes tagja volt, a kiridži-baša a fuvaros-gazdaki a lovakra és a teherszállításra viselt gondot, s ha a ház körűl nem akadt dolga, mások számára is vállalhatott szállítást s néha hétszámra is távol járt a háztól, hogy igavonó állataival kereset után lásson.

De az egész gazdaság minden jövedelmével csak a családfő rendelkezett; ő vette kezéhez a pénzt, ő fizette a kiadásokat s ő volt képviselője az egész háznépnek a nyilvánosság és a hatóságok irányában.

férgek gyógyítani

Rendesen csakugyan a háznép legidősbje a starješina, de azért gyakran megesik, hogy választás folytán valamely ifjabb családtag kerűl e tisztre. A választás vagy az erre az állásra legalkalmasabbnak általánosan elismert képességei alapján, közmegegyezéssel, vagy sorshúzás útján történik.

Efféle sorshúzásnak rendesen az a módja, hogy a házfőnökségért starješinstvo versengő testvérek mindegyike egyenlő terjedelmű és értékű földdarabot ugyanannyi maggal vet be. A starješina méltóságát aztán arra ruházzák, a kinek a földjén legtöbb termett, minthogy őt tartják a sors kegyeltjének s fölteszik róla, hogy az ő vezetése alatt az egész családnak kedvezni fog a szerencse.

A starješina méltósága állandó s viselője csak kivételes esetekben veszítheti el a családtagok határozata folytán. Ellenben a čoban-baša és kiridži-baša tisztét a starješina ruházza rá az illetőre. A háznép asszonyai közt is vannak némely tisztségek. A benső háztartásra a maja reduša házvezető anya ügyel, a ki állandóan viseli e tisztet, nem pedig hétről-hétre másokkal váltakozva, mint más déli szlávoknál. Az ő gondja az ételek elkészítése, a ház belső fölszerelésének rendben tartása, s ő osztja ki a többi fehérnépnek a munkát.

Mellette a maja planinka a tejes gazdasszony áll, a ki az egész tejgazdaságot vezeti s a húsneműek és tejes ételek készítésében a maja redušának segédkezik. Bosnyák zadruga házközösség udvara Dolnji Vakuf mellett. Ajdukiewicz Zsigmondtól A család a nép fölfogása szerint jogi személy, birtoka a családtagok közös vagyona, melyet a családfő lelkiismeretesen kezel.

Kiemelt posztok

A míg egy-egy házközösség fönnáll, addig annak egyik tagja sem követelheti maga számára a közös vagyon egy részét, s magántulajdonnak csak az ú.

Ilyen a menyasszony kelengyéje és hozománya, továbbá azok a nászajándékok, a miket kap s a melyeken rendesen ezüst övcsatot vásárol magának, nemkülönben az a keresmény, a mit az egyes családtagok szabad idejük alatt a saját szorgalmukkal szereznek. A pásztor néha az első darab marhát, a melyet a medve vagy farkas körmei közűl kiragadott, minden borjával-csikajával együtt ilyen személyi tulajdonúl kapja.

eszközök a test megtisztítására a férgektől

A tehén is, valamint a borja, melyet a menyasszony hozományúl kapott, valamint az egész országban általános fölfogás szerint a baromfi is az asszony osobinája, a melylyel saját tetszése szerint rendelkezhetik.

De bármennyire megegyezik az osobina a mi jogi fölfogásunkkal, azért majdnem mindig valóságos czivódás-almája a házban és nem ritkán az egyetlen oka a nagyobb házközösségek föloszlásának. Jogi vélekedések és jogszokások. Mind a kettő hagyományos erkölcsi fölfogás alapján áll, s ha olykor eltér is némileg a mi korszerű nézeteinktől, azért a legelemibb egyenes lelkűség talajában gyökerezik.

Rövid, velős kifejezője ennek a népies jogérzetnek az a közmondás, a mely szerint: svoje brani, tugje ne diraj védd a magadét, a másét ne bántsds ehhez szabja a bosnyák ember egész magatartását.

férgek ártalma az emberi testen

Ép ezért a közönséges lopás és csalás ritka e népnél, s ha mégis előfordúl, akkor is kevésbbé az illetőnek a gonosz hajlama, mint inkább a milyen férgek másznak át a szájukon szükség az indító oka.

Az ily esetekben aztán a nép lelkiismerete enyhébben is ítél; mert Nevolja je natjcrala Marka krasti konje, ići u hajduke! Szükség vitte Markót [a nemzeti hőst] a lólopásra, a haramiaságra. A milyen szent a bosnyák előtt a más jószága, ép olyan becses neki a magáé, és kész érte az utolsó csepp vérét is kiontani.

Hajdan, Bosznia viharos éveiben az elnyomott nép nem ismert zsarnokai elől más menedéket a hegyek búvóhelyeinél. Jelszava az volt, hogy Tko se ne osveti, taj se ne posveti a ki laposféreg parazita emberi kezelés meg nem boszúlja, az nem üdvözűls életét a boszúállásnak szentelve lett haramiává, a kit tetteiért a nép emlékezete hol elítél, hol dicsőít. Az önsegély és a lázadások e korában keletkezett az a szokásmondás is, hogy zulum ne ma aršina a zendűlést nem rőffel mérik.

 - Женщина положила трубку.

Az ilyen békebontás, ha gyakori volt is, azért nem volt a nép kedve szerint, mert ennek alapjában az a meggyőződése, hogy bolje je mir neg carski pir jobb a béke a császár lakodalmánáls a hol egyáltalán lehetséges volt valamely peres ügyet békésen elintézni, ott mindent megkisérlettek ez iránt.

A nép közmondásainak kincse sok olyan elvet foglal magában, a melyek az idő haladtával mind mélyebben begyökeresedő jogi nézetek kifejezői; s ezek mellett némely hagyományos jogszokások is fejlődtek, a melyek a népnek pörös ügyekben való eljárását szabályozták. Joanovits Páltól A tartományok megszállása előtti időben a nép nem sok bizalommal viseltetett a hivatalos igazságszolgáltatás iránt, a mely drága és bizonytalan kimenetelű s e mellett olyan zilált szervezetű volt, hogy a bűnösnek csak az egyik kerűletből a másikba kellett szöknie s már biztonságban volt minden üldözés elől, kivált ha valamely hatalmas bég oltalma alá menekűlt.

Ezért nem csoda, hogy a föld népe csak ritkán folyamodott a hivatalos biróhoz, s legfölebb akkor jelent meg előtte, ha megidézték; ellenben rendesen az esetről-esetre megalakúlt nép-ítélőszék elé vitte pörös ügyeit. Ez a népies törvénykezés, a mennyiben a korszerű igazságszolgáltatással nem ellenkezik, nevezetesen Herczegovina déli részén még ma is gyakorlatban van s alapelvei még ma is élnek a nép lelkében. Az alábbiakban ezen népies törvénykezés néhány példáját mutatjuk be.

Mondjuk, hogy valakinek ellopták a lovát, vagy tehenét s a megkárosúlt nem tudott a tettesnek nyomára jutni. Ilyenkor az úgy nevezett Amin-ok Amenek útján igyekszik az ellopott jószágát visszaszerezni. A legközelebbi vasárnap vagy ünnepnapon a templomban az evangélium fölolvasása után a papot megkéri, hogy indítsa meg az Amen-eljárást s előadja a panaszát.

A pap elmondja a népnek a tényállást és fölszólítja a tolvajt, hogy menjen el hozzá gyónni s aztán térítse vissza az ellopott jószágot.

A gyónásban bevallott bűn természetesen a szentség titoktartásának milyen férgek másznak át a szájukon alatt marad. Ha ellenben a tettes Ostrovsky parazita kezelés kitűzött határidőig nem jelentkeznék, akkor az Amin alá esik.

Némely esetekben már ez a fölszólítás is hat, s a tolvaj él a legelső alkalommal, elmegy a paphoz, meggyónja bűnét és visszatéríti az eltulajdonított dolgot. Így a károsúlt gyakran visszakapja a magáét a nélkül, hogy a tolvaj neve kitudódnék. Adjunk neki valamely ünnepig még egy határnapot, s ha addig sem száll a szivébe a bűnbánat, akkor adja Isten és az ő segítője Môbahogy a hasmenés a helmintáktól ne bőgjenek, a lovai ne nyerítsenek, a bárányai ne mekegjenek, a borjai ne bőgjenek, a házában a gyerek- és énekszó némúljon el, — ezt adja Isten!

Erre a pap a bűnöst még egyszer bűnbánatra híjja föl, megemlítvén a milyen férgek másznak át a szájukon titok megőrzését. Ha a bűnös olyan megátalkodott, hogy még erre az ünnepélyes fölszólításra sem hajt, akkor a nyomozásnak egy másik módjához folyamodnak, a mely már rendesen sikerrel jár.

A közbenjáró most egy mogyorófa-pálczának fölűl kettéhasított végébe tűzi és oda köti a jutalomdíjat sočbinas aztán sorra járja vele a falvakat, kihirdeti a tényállást és annak, a ki a tettest följelenti sokodaigéri a jutalmat. Ha valaki ismeri a tolvajt, titokban értésére adja a közbenjárónak, hogy ki az illető s erre mindjárt megkapja a jutalom felét.

A közbenjáró most maga elé hívatja a gyanúsítottat, eléje adja a gyanúokokat és fölszólítja, hogy adja vissza az ellopott holmit s azonfölűl fizesse le a sočbinát a közbenjárói díjat is. Ennek fejében kötelezi magát, hogy soha egy élő lélek meg nem tudja, hogy ki a tolvaj. Rendesen meg is téríti a tettes a kárt, mert különben gyulladt papilloma törvény elé kerűl a dolog, a hol a sok vagyis a följelentő tanúságot tenne ellene s az egész világ megtudná a tettét; holott ha a kárt megtéríti, föltétlenűl számíthat a közbenjáró titoktartására.

A följelentő ezután megkapja a jutalom másik felét is, s a károsúltnak a kielégítésével az egész eljárás szépen békében és barátságosan véget ér.

Népélet. Truhelka Cziriltől, fordította Katona Lajos.

A néptörvényszékek hatáskörébe tartoznak különösen a családi viszálkodások, a mennyiben a családi körben nem sikerűl azokat békésen eligazítani; továbbá ugyanide belféreg ember az apasági keresetek, a határ- és osztozkodási pörök.

Az itélet rendesen a károsúltaknak kártalanítását mondja ki, de néha testi büntetésre is szól, a melyet nyomban végrehajtanak. A legtöbb családi és atyafiak közötti pörpatvart a rosz nyelvek okozzák, mert egy régi közmondás szerint: zli jezici braću zavadiće rosz nyelvek veszítették össze a testvéreket ; továbbá sok bajt és torzsalkodást okoz a meny és anyós között itt is hirhedt egyenetlenkedés, a melyből a gyűlölködés rendesen átszáll a férjekre is.

Egy Gacko melletti faluban a czivódó asszonyok úgy egymásra haragították az apát és fiát, hogy ezek agyonütéssel fenyegették egymást. A dolog a nép itélőszéke elé kerűlt, a melynek Zimonjić Bogdán vajda volt az elnöke. Miutain előadták az ügyet, a vajda elővezettette az anyóst és menyét, a kik a férjeiket igy egymás ellen ingerlették, s amazt 20, emezt meg 25 botütésre milyen férgek másznak át a szájukon a nélkül, hogy sokat vizsgálta volna, melyik a hibásabb.

A büntetést a két férj az egész nép szemeláttára végrehajtotta, és attól fogva szent volt a béke a házban. Apasági kereseteknél, ha a vádlott beismerésben van, a törvénytelen gyermek elismerésére, az adott házassági igéret megtartására, vagy kártérítésre szól az itélet, a mely utóbbi gyakran igen magas volt, néha 1. Ha a vádlott tagadott, a panaszosnő kivánhatta tőle a tisztító-esküt, vagy istenitéletet kérhetett. A vádlott azonban nem maga, hanem helyette két esküsegítő társa tette le a tisztító-esküt.

Ha két ilyen tanúra tett szert, akkor azonnal fölmentették. Az istenitélet tűzpróba volt s kétségtelenűl még a középkori istenitéletek maradványa.

A következőképen szokták megejteni. A vádlott és segítője szappannal és tiszta hideg vízzel jól megmosták a kezüket. Ezután az izzó vasat a forró vízbe dobták. A vádlott még nedves és hideg kezével belenyúl a forró vizbe s hirtelen kiragadja belőle és eldobja a tüzes vasat.