Testen kívüli méregtelenítési módszerek klinikai iránymutatások
A mértékegységben a ttkg testtömeg-kilogramm-ot jelöl. Könnyen belátható, hogy a mérgek akut letalitás alapján történő kategorizálása csak testen kívüli méregtelenítési módszerek klinikai iránymutatások tájékoztatást ad, de nem tükrözi teljes mértékben a szer alkalmazásának veszélyességét, vagy a szervezetben generált károsító miért álmodnak a férgek sok férgről széles spektrumát.
Végül említést érdemel még, hogy toxikológiai szempontból a mérgek közé sorolhatók azok az anyagok is, amelyeket patogén mikroorganizmusok termelnek és amelyeket különleges státuszuk miatt nem méregnek, hanem toxinoknak neveznek. Ezt az érintkezési folyamatot a toxikológiai szaknyelv expozíciónak nevezi.
- Férgek petéi a széklet leírásában
- Peterman Krisztina Létrehozva:
- 5 dolog, ami pattanást okozhat
Egyfajta parazita az emberi bélben érintkezés helyét, ahonnan a méreg felszívódik és bekerül a vérkeringésbe, expozíciós kapunak említi a toxikológia szaknyelve.
Az expozíció lehet külső, amennyiben a vegyület a test felszínére jut és lehet belső, amennyiben az bekerül a szervezet vérkeringésébe. Az, hogy a mérgezés milyen erősségű lesz, az expozíció mértékétől is függ. Az expozíció történhet emberi segédlettel vagy víz, levegő, illetve talaj közvetítésével. A xenobiotikumok a szervezetbe kerülhetnek szájon át, bőrön át vagy belégzést követően tüdőn át.
A bejutását a vegyületek fiziko-kémiai állapota nagyban befolyásolja. Ennek megfelelően az expozíció történhet szilárd, folyékony és légnemű anyagokkal. Ez utóbbiak lehetnek gázokgőzök vagy aeroszolok. Továbbá az aeroszolok lehetnek porokfüstökködökamelyek egymásba folyamatosan átalakulhatnak a környezet állapotától függően.
Toxikológia – Wikipédia
Hasonlóan lokális hatás jellemzi a maró anyagokat, amelyek elsősorban az érintkezés helyén bőrszemlégutaknyálkahártya fejtik ki roncsoló hatásukat - savaklúgokaz egykor harcigázként alkalmazott klórgázvagy az ugyancsak vegyi fegyvernek használt mustárgáz. A szervezetre kiterjedő szisztémás hatás, mely több szervet vagy szervrendszert is érinthet - ólommérgezés, a szerves foszfátokkal történő mérgezések vagy a kábítószer mérgezések legtöbbje.
A tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedésének mezotelioma szövettani képe, azbeszttel történő krónikus expozíció után - a nyíl az azbesztszálakat körülvevő vastartalmú fehérjék csomóira mutat Időbeli lefolyása szerint a toxicitás lehet: Korai akut hatásról beszélünk, ha a mérgezés első tünetei röviddel a méreggel történt expozíció után megjelennek, mint például a cianid vagy nikotin mérgezés esetén, de jól ismert az alkohol gyorsan megjelenő hatása is.
Elhúzódó, tartós krónikus hatásúnak nevezhető az a mérgezés, amelyben a károsodás megnyilvánulása az expozíciót nagy késéssel - akár napokkal, hetekkel - követi.
De van rá példa, hogy több év elteltével alakulnak ki a tünetek, az elváltozások. Krónikus expozíció rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet — például azbeszttel dolgozóknál vagy azzal hosszú ideig érintkezőknél tüdőrák kialakulására lehet számítani.
Méregtelenítés: nem használ, de belehalunk - HáziPatika Méregtelenítés véleményfoltokkal
Nem visszafordítható toxikológiai hatás: a thalidomid Contergan végtag fejlődési rendellenességet okozó hatásának klasszikus példája A hatás iránya szerint lehet: A hatás lehet reverzibilis megfordíthatóha a mérgezést kiváltó xenobiotikum szervezetből történő kiürülése után a szervezet minden funkciója normalizálódik, mint például egy nem végzetes kimenetelű alkohol-mérgezést vagy altatószer-mérgezést követően ez várható.
Irreverzibilis nem visszafordítható hatás kialakulásáról beszélünk olyan mérgezések után ahol az élettani funkciók nem normalizálódnak vagy a szervezet szöveteiben, szerveiben maradandó károsodás marad vissza. A tuberkulózis gyógyítására használt nagy dózisú sztreptomicin kezelés maradandó hallóideg károsodást okoz, mert a degenerált központi idegrendszeri idegrostok nem képesek regenerálódni.
Irreverzibilis kémiai ártalmak a daganatokat kiváltó többnyire krónikus mérgezések is.
Méregtelenítés véleményfoltokkal
De ide sorolandók a méhen belüli magzati fejlődési rendellenességek is, melyeknek klasszikus példája a thalidomid Contergan. Nem várt, kiszámíthatatlan hatást válthat ki a xenobiotikum egy olyan szervezetben amelynek a reakcióképessége genetikai vagy immunológiai okokból az adott dózist jól tűrő, egyéntől eltérő.
Ezeknek testen kívüli méregtelenítési módszerek klinikai iránymutatások eltérő egyedi különbségek az okát a méreg felszívódásában, eloszlásában, a receptorral való interakciójában vagy esetleg annak lebomlásában, kiürülésében kell keresni.
Az ilyen egyéni érzékenységből fakadó válaszreakciót a szaknyelv adverz hatásnak nevezni. Ide tartoznak a xenobiotikumok által kiváltott allergiás és autoimmun reakciók is.
A mérgezett állapot kialakulásának okai és azok felosztása[ szerkesztés ] A mérgezett beteg akut orvosi ellátása után a további mérgezések elkerülése érdekében, vagy a büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében fel kell deríteni, hogy mi vezetett az életveszélyes állapot kialakulásához, vagyis mi volt a mérgezés oka, célja és milyen szándék vezette azt.
A felhasznált mérgek történelmi időszakonként változnak és a statisztikában ún. Gyilkosság célú mérgezés, melyben főleg színtelen, szagtalan és elsősorban íztelen mérgező anyagok használatosak ételbe, italba keverve. Gyilkosság célú mérgezések esetében is megfigyelhetők az adott korszakokra jellemző divatos méregfajták.
Nem szándékos mérgezések okai lehetnek: Baleset vagy tévesztés kábítószer túladagolás, mellényúlás. Foglalkozási ártalmak okozta mérgezések az iparban nehézfémek, szerves oldószerek vagy a mezőgazdaság területén előforduló mérgezések növényvédő szerek, rágcsálóirtó szerek.
Környezeti ártalom azbeszt tartalmú környezet, nehézfémekkel szennyezett talaj, arzén tartalmú ivóvizek. Orvosi célú beavatkozás okozta mérgezés gyógyszercsere, gyógyszer-túladagolás.
- A testtisztítási eljárás előkészítése Extrakorporális méregtelenítési módszerek klinikai ajánlások nem Öregség A diszlipidémia a zsírok aktív képződésének, a túlzott táplálékfelvételnek, a károsodott hasításnak és a szervezetből történő eliminációnak az eredménye.
- Ismét a vitiligóról Méregtelenítés véleményfoltokkal Ez a legnagyobb tévhit a méregtelenítésről Táfelspicc Méregtelenítés véleményfoltokkal valójában egy toxikológiai kezelést jelent, lábfoltok a test méregtelenítéséhez akkor alkalmaznak, amikor valaki drogtúladagolással, alkoholmérgezéssel vagy egyéb életveszélyes mennyiségű vegyszerrel a testében kerül kórházba — mondta az Origónak Perjes Kinga táplálkozási tanácsadó.
A mérgezett beteg kezelésének általános irányelvei[ szerkesztés ] Akut mérgezéssel ambuláns ellátásra érkező mérgezettek túlnyomó többsége szándékos öngyilkos vagy balesetből, fatális eltévesztésből, túladagolásból származó mérgezés áldozata.
Az akut mérgezést kiváltó szerek leggyakrabban gyógyszerek elsősorban nyugtató- és altatószerek, antidepresszánsokfájdalomcsillapítók esetleg peszticidekgyermekek esetén jellemzően háztartási vegyszerek, tisztítószerek vagy gondatlanul tárolt gyógyszerek.
Nem ritkák az élvezeti szerek és pszichoaktív szerek kábítószerek túladagolása következtében létrejött mérgezések. Amennyiben a mérgezett beteg kritikus életfunkciói agyműködés, vérkeringéslégzés veszélyeztetettek, akkor azok helyreállítása, vagyis az életveszélyes állapot azonnali elhárítása minden más beavatkozást megelőz.
Az orvosi elsősegély oxiológia tehát, többnyire csak tüneti terápia, amelynek fontosságát az is igazolhatja, hogy a kezelésnek ebben a stádiumában a méreg azonosítása legtöbbször még nem történt meg.
A továbbiakban a méreg eltávolításának módja a méreghatás helyétől és a mérgezéstől eltelt időtartamtól függ. Az aktív szenet a legtöbb orális mérgezés során — még abban az esetben is, ha a méreg azonosítása nem történt meg — sokkal hatékonyabbnak és biztonságosabbnak találták a hánytatásnál és a gyomormosásnál, ezért rutinszerűen ez utóbbiakat már nem, vagy csak ritkán alkalmazzák. A maró anyagokkal savval, lúggal mérgezetteket sohasem hánytatják, mivel a marószer a nyelőcsövön ismételten végighaladva fokozhatja annak sérülését, ezért ilyenkor a korrozív szer felhígítására törekedve kellő mennyiségű vizet itatnak a mérgezettel.
Az orvossal együttműködésre nem képes, erősen szedált vagy eszméletlen állapotú beteget a félrenyelés aspiráció veszélye miatt nem hánytatják. A gyomorból a mérgező anyagokat hánytatással teljesen és megbízhatóan eltávolítani nem lehet, ezért annál sokkal célszerűbb a gyomormosás, amelynek előnye, hogy eszméletlen mérgezetten is elvégezhető. További előnye, hogy nagy átmérőjű szondával végrehajtva ételmérgezésből származó darabos gyomortartalom is eltávolítható.
Extrakorporális méregtelenítési módszerek klinikai ajánlások
A beavatkozást langyos vízzel vagy fiziológiás sóoldattal végzik egészen addig, amíg végül tiszta mosófolyadékot nyernek vissza. Ha a mérgező anyag felszívódása lassú, és ezért a szer számottevő része még a béltraktusban tartózkodik, akkor a bélcsatorna teljes-bélirrigációval dekontaminálható.
Ezt a beavatkozást jelentős mennyiségű ~ 8 liter polietilénglikolt tartalmazó izozmotikus fiziológiás elektrolitoldattal végzik.
