Parazita a garnélarák farkában


Külső testfelépítésük[ szerkesztés ] Az ábrán a Malacostrata osztályba tartozó Amphipoda rend fajainak anatómiai felépítése látható A rákok közé rendkívül változatos méretű 0,5 mm - 4 m és felépítésű fajok tartoznak. Gerinctelen állatok, külső vázuk kitines kutikulamelyet a köztakarójuk termel, és többnyire mészsók rakódnak bele. A kutikula nem élő része az állatnak, időről időre vedlenek Ecdysozoa. Ilyenkor az új váz megszilárdulásáig nagyon sérülékenyek vajrákez idő alatt többnyire rejtőzködnek.

Kutikulájuk az ízek határán vékony és rugalmas marad, ízületi hártyát képez, így az egyes szelvények képesek elmozdulni egymáshoz képest. A vázhoz az izmok belülről tapadnak.

Három testtájuk van: fej, tor és potroh. A fej és a tor egyes szelvényei akár az összes is gyakran összenőnek, fejtort cephalothorax alkotnak, de előfordulhat a tor és a potroh egyes szelvényeinek összenövése is például a gályarákok Remipedia osztályában.

parazita a garnélarák farkában

A rákok testtájai nem homológok a rovarokéval. A tor minden esetben öt valódi szelvényből áll, ehhez általában egy hatodik is kapcsolódik, ez a szemnyél acron.

A pajzsos levéllábú rákoknál viszont akár negyven torszelvény is előfordulhat. Végtagok mind a három testtájon előfordulhatnak, ezek megléte, száma az egyes csoportokra jellemző.

Egyes csoportok carapaxa erősen módosulhat, és körülveheti akár az egész testet is.

Parazita a garnélarák farkában. Cymothoa exigua – Wikipédia

Ilyen figyelhető meg például a kagylósrákokvagy a levéllábú rákok esetében. Szélsőséges specializáció figyelhető meg a kacslábú rákoknál a méreganyagok és paraziták testének megtisztításának módszerei, amelyeket első ránézésre akár kagylónak is nézhetnénk.

A világítórákok csoportjában speciális világítószervek alakultak ki. A lábak[ szerkesztés ] A rákok lábának alapszabása a hasadtláb schizopodiumez a legősibb lábtípus. Ebből vezethető le a három pár szájszerv és a második csáppár is. Módosulásával jön létre a pálcaláb pereiopodiumami szintén módosulhat ollós lábbá, vagy pengelábbá; illetve a levélláb phyllopodium.

Többnyire az ivadékgondozásban vesznek részt a potrohlábak uropodium. A rákok lába három részből áll: tőíz protopoditkülső ág exopodit és belső ág endopodit.

Ezek egyes csoportoknál redukálódhatnak, vagy parazita a garnélarák farkában is. A fej és végtagjai[ szerkesztés ] 1. Ollós lábak 2. Szemek 3. Csápok 4. Rostrum A láb ízei 8. Hátpajzs bőrkiütés az arcán férgektől. Járólábak A rákok feje öt szelvényből áll, minden szelvényhez egy pár végtag tartozik, ezek az érzékelésben és a táplálkozásban vesznek részt. Az első szelvényhez csatlakozik az első pár csáp antenna 1, v.

parazita a garnélarák farkában

Ezek fő feladata az érzékelés mechanikai és kémiai ingereket fognak fel. A harmadik, negyedik és ötödik szelvény végtagjai a táplálkozásra módosultak.

Ezek sorrendben az egy pár rágó mandibulaaz első pár állkapocs maxillula v. A rágó feladata a táplálék felaprítása, a két pár állkapocs a lehulló törmeléket szedegeti fel.

Az egyes végtagoknak egyéb módosulásai is lehetnek például a haltetveknél parazita a garnélarák farkában és tapadó szervek, szúró-szívó szájszerváltalában azonban a fenti séma jellemzi a csoportot.

Valószínűleg a garnélarák hosszú szó és nem fért ki az étlapra és az áruházi cimkékre. Őszintén bevallom, Magyarországon nem merek garnélarákot enni.

A tor és végtagjai[ szerkesztés ] A tor változó szelvényszámú lehet. A rajta található végtagok tövében találhatóak a kopoltyúk. A tor első néhány pár lába módosulhat állkapcsi lábbá maxillipedes ezeken találhatóak egyes csoportokban a jól ismert, kisebb-nagyobb méretű ollók. A többi láb rendszerint járóláb funkciót tölt be, de módosulhatnak evezőlábbá, vagy egyes csoportokban átvehetik például a parazita a garnélarák farkában csápok szerepét.

  • Gömbhal a frászt hozza rám Férgek, mint a garnélarák Homár készítés házilag chronic giardia symptoms in humans Paraziták és kölcsönhatásosok ppt helminták és terhesség kezelése, a helminttojások száma tiszta talajban Nutribiotikus gse a paraziták számára.
  • Hogyan lehet hatékonyan eltávolítani a férgeket
  • Származása, előfordulása[ szerkesztés ] Közép-Európában és Dél-Skandináviában honos.
  • Mennyi és milyen halat egyek?
  • InforMed Hírek16 A pajzsmirigyrák ritka, a rosszindulatú daganatos betegségek közül — amely a daganatos megbetegedések egy százalékát teszi ki - e InforMed Hírek16 7.
  • Betegség férgek paraziták

A tor hasi oldalán alakulhat ki néhány csoportban az úgynevezett költőtáska, vagy marsupium, a torlábakon képződő költőlemezekből. A nőstény ebben hordja petéket kikelésükig. A potroh és végtagjai[ szerkesztés ] Potrohlábak csak a felsőrendű rákok osztályában fordulnak elő. Szerepük lehet az állat mozgásában úszó vagy ugrólábak a párzásban illetve az ivadékgondozásban. Az ászkák kopoltyúi is a potrohlábak tövében találhatóak. Az Oniscidea csoportban a potrohlábak exopoditja fehérszervvé tracheális szerv alakul, ami a szárazföldi állatok légzését segíti.

Parazita a garnélarák farkában

Köztakarójuk[ szerkesztés ] A rákok köztakarója egyrétegű egy sejtsorból állóectodermalis eredetű hengerhám hypodermis. Sejtjei kitines kutikulát termelnek, amelybe különböző mészsók rakódhatnak, ezt hívják héjnak vagy páncélnak crusta - innen kapta a csoport a latin nevét. A héj pontos összetétele fajtól és élőhelytől is függ, a tízlábú rákoknál általában a héj kb.

A héj egy hátlemezből, két oldallemezből és egy hasi lemezből áll. A fej és a tor hátlemezei tergitjei gyakran összenőnek, fejtorpajzsot alkotnak. Vedléskor az állat köztakarójának mirigyei által termelt váladék kioldja a mészsókat a páncélból, és visszaszívja keringési rendszerbe.

Folyami rák

Ezután kezdődik az új kutikula szintézise a régi alá. A régi páncél a hátoldalon hosszirányban megreped, az állat kibújik belőle. Mivel az új kutikulája ekkor még lágy, az állat ebben az állapotban nagyon sérülékeny, valamint mozgásában is korlátozott, hiszen a kutikula a mozgásban is részt vesz külső vázként.

A vedlésnek ebben a szakaszában a vízfelvétel ugrásszerűen megnő, ennek következtében az állat térfogata szintén növekszik, mintegy felfújja magát, amit a lágy kutikula még lehetővé tesz. A héj így, tág állapotban szilárdul meg az elraktározott mészsók újbóli beépülésével.

A vedlés folyamata hormonálisan szabályozott. Emésztőrendszerük[ szerkesztés ] Egy világítórák krill testfelépítése A rákok emésztő szervrendszere elő- közép- és utóbélre tagolódik. Az elő és utóbél külső csíralemez eredetű ectodermalisígy ezek felszínét kutikula borítja, a középbél belső csíralemez eredetű, kutikulás borítása nincs.

A rákok a táplálékukat első pár járólábuk ollóival ragadják meg, majd az állkapcsi lábaikkal tartják a szájnyílásuk elé. Itt a rágókkal mandibula felaprítja azt, majd a két pár állkapoccsal a lehulló darabokkal együtt a szájnyílásba juttatja. A szájnyílásból a táplálék a nyelőcsövön keresztül jut a gyomorba.

Parazita garnélarák farka alatt, Állatrendszertani gyakorlatok | Digitális Tankönyvtár

A gyomor még szintén az előbél része, kutikulával bélelt, emésztőnedveket nem termel. Feladata elsősorban a táplálék további aprítása, illetve a táplálékszemcsék méret szerinti osztályozása. Felépítése rendkívül összetett. A táplálék finom szemcsés része a középbélbe jutva a középbéli mirigybe hepatopancreas szívódik fel.

A félig emésztett táplálék innen visszakerülhet a gyomorba, ahol még jobban összekeveredik az emésztőnedvekkel, majd innen jut középbélen keresztül az utóbélbe.

parazita a garnélarák farkában

A táplálék durva szemcséjű részei, amelyek megsértenék a középbél hámját és a középbéli mirigyet minthogy nincs kutikulás borításuka középbélben egy elkülönült téren keresztül közvetlenül az utóbélbe jutnak. Keringésük és testüregrendszerük[ szerkesztés ] A vízibolhák Daphnia belső szervei A rákok keringési rendszere nyílt, vagyis a szívből jövő erekből a testfolyadék a szövetek közé ömlik, nem vagy csak egyes helyeken alakul ki hajszálérrendszer.

Testfolyadékuk vérnyirok haemolymphaamely az elsődleges és másodlagos testüreg összenyílásával létrejövő, ún. A másodlagos testüreg gyakorlatilag csak a kiválasztás és ivarszervek üregeiként maradt meg elkülönülve.

Alig főtt garnélarák paraziták

A myxocoelt a fejtori részen egy kötőszövetes hártya a septum pericardiale egy hasi és egy háti részre osztja. A keringés központja az együregű szív, amely a fejtor hátsó részén, közvetlenül a hátpajzs carapax alatt helyezkedik el.

Két rétegből áll.

parazita a garnélarák farkában

A belső réteg a szívizmok összeolvadásából jön létre, ez teszi lehetővé a szív összehúzódását szisztolé. A külső réteg egy néhány sejtsor vastagságú kötőszövetes tok, az ebből eredő páros kötőszöveti szalagok rögzítik a szívet a hátpajzshoz, valamint a szív elernyedésekor diasztolé ezek segítik az újbóli kitágulást.

A szív összehúzódását kiváltó inger idegi eredetű neurogéna szív hátoldali részén fekvő idegdúc szabályozza. A szívbe a friss, oxigéndús hemolimfa három pár szájadékon át folyik folyik be a sinus pericardialisból, ahová a kopoltyúkból jövő erek szállítják el.

parazita a garnélarák farkában

Összehúzódáskor a vérnyirok az 5 nagy artériába kerül, ezek futnak a belső szervekhez és az izmokhoz. Szerkezetük eltér a gerincesek artériáitól. A szervek közelében az artériák elágaznak, a vérnyirok bekerül parazita a garnélarák farkában szövetek közti ún. Bizonyos szervekben, például az agydúcban és a zöldmirigyben, kialakulhat hajszálérrendszer.

A szervekből az elhasznált vérnyirok a páros oldalsó sinusokba szedődik össze, amelyek a kopoltyúkba vezetik. Itt oxigént vesz fel, majd visszakerül a szívbe. A vérnyirok fő funkciói a tápanyagok és bomlástermékek, valamint a légzési gázok szállítása.

parazita a garnélarák farkában

Ez utóbbit jórészt a vérben oldott, réztartalmú hemocianin nevű vegyület végzi. A vérnyiroknak vannak sejtes elemei is, ezek elsősorban az sejtes immunválaszban vesznek részt. Légzés [ szerkesztés ] A rákok hám eredetű, bojtos kopoltyúkkal lélegeznek.

Garnélarák parazita

Ezek leggyakrabban a fejtor két oldalán, a lábak tövén helyezkednek el. Sok helyen a potrohlábakhoz is tartoznak kopoltyúk, a szárazföldi rákok esetében pedig a kopoltyúk mellett kisegítő légzőszervek is kialakultak. Egyes csoportoknál a gázcsere a teljes testfelületen át történik.